A héten annyi minden történt, hogy a szokásostól eltérően több altémára, bontottam szét a hírösszefoglalómat. Sőt, kommentáltam a történéseket, bevezetőt írtam hozzájuk. Ezt azért tettem, mert úgy gondolom, hogy a legértékesebb amit adhatok, az az információ és szeretném, ha nem kellene úton-útfélen találkoznom olyan helyzetekkel, amelyekben felelőtlen, átgondolatlan, hirtelen felindulásból hozott gazdasági döntésekkel emberek veszélybe sodorják magukat és családjukat. Teszem ezt annak ellenére, hogy a munkahelyemen igen erősen kapacitálnak arra, hogy több energiát fordítsak az üzletszerzésre és kevesebbet a „mellékes” dolgokra. Akik ismernek, azok tudják, hogy a munkámat nem csak megélhetésnek, hanem küldetésnek is tekintem és hiszek benne, hogy ha agilisan és becsületesen végzem azt, annak meg kell, hogy legyen a gyümölcse.
Vannak talán olyanok, akik még emlékeznek arra, hogy előző év végén felhívtam a figyelmet azokra a várható irányokra, amelyek számomra egyértelműen kitűntek a kormány kommunikációja és a történések alapján. Mik voltak a témakörök? Nyugdíj, Oktatás, Egészségügy, stb. Voltak, akik elfogadták és már akkor megtették (vagy elkezdték) a szükséges lépéseket. Voltak, akik nagy kerek szemekkel néztek rám, és voltak, akik megkérdezték, hogy mire alapozom a véleményem (több konkrétumot szerettek volna). Hát tessék. Még több konkrétum!
Miből is lesz nyugdíjunk? Nem untatnám magukat a már ismert dolgokkal. De tessék tudomásul venni, hogy akik a következő pár évben nem mennek nyugdíjba, azoknak fel kell kötni a gatyát és elképednek majd, hogy mennyi pénz kellene nyugdíjkiegészítésre. Tessék a legújabb tervek, megfűszerezve azzal, hogy mire is megy a volt nyugdíjpénztár tagok vagyona és egy kis felméréssel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Biztosítási, nyugdíjtervezés kérdése van? Tegye fel itt, válaszolok!