2011. szeptember 28., szerda

...kiváltsuk, vagy ne váltsuk ki?


A fő téma a héten is, hogy kiváltsuk, vagy ne váltsuk ki. Megpróbáltam a híranyagot úgy összeválogatni, hogy azokból mindenki megismerhesse a várható kockázatokat, a pro és kontra érveket. Rendhagyó módon az ide vonatkozó hírcsokrot ebbe a bejegyzésbe tettem, nem az általános hír összefoglaló menübe, hogy egy helyen elérhetőek legyenek.
Talán sokan kérdezhették, hogy a nagy beharangozás után mi ez a csend? Megnyugtatok mindenkit, hogy sok álmatlan éjszakám volt és a háttérben gőzerővel dolgoznak a gépezetek, készülnek, és nap - mint nap módosulnak a tervek, stratégiák az újabb és újabb információk fényében az egész piacon. Ami már most szinte biztosnak látszik, hogy Október közepe előtt nem érdemes fejjel rohanni a falnak, mert addigra derülhet ki, hogy mit – kinél – és mennyiért érdemes. Viszont mindenképpen fel kell készülni. Számot vetni a szükséges anyagiak, fedezetek, megoldási lehetőségek tekintetében. Nem árt számolgatni egy kicsit. Mint már írtam, nem biztos, hogy a család és az ismerősök összes tartalékát erre kell fordítani és ezzel növelni a kiszolgáltatottságot a gazdasági folyamatoknak (lesznek bőven).
Furcsát fogok mondani! Az, hogy megéri e, vagy sem végtörleszteni, alapvetően azon múlik, hogy ki miben hisz. Ugyanis szerintem senki sincs ma a földön, aki megmondhatná, hogy mi lesz az Unióval, Svájccal, vagy Magyarországgal 2-3-5-10 év múlva. Pedig ez a lényeg, mivel a jelzáloghitelek jellemzően nem 1-2 évre köttetnek. Pl.
  • ha van egy kedvező kamatozású Frank hitel, akkor azt nem érdemes felmondani, ha hisz abban, hogy 1-2 éven belül visszaáll az árfolyama (rendeződik az EU válság és megindul a gazdasági növekedés).
  • ha van egy kedvező kamatozású Euró hitel és abban hisz, hogy felbomlik az Eurózóna, megszűnik az Euró, akkor igen jól is járhat (sőt a Frankot érdemes Euróra kiváltani. Most jó magas az árfolyama).
  • ha abban hisz, hogy hazánkban magas lesz az infláció és nincs deviza jövedelme, akkor szabadulni kell (még akkor is, ha kamatemelés is várható).
  • és persze ezek mindenféle kombinációja is előfordulhat.

Alapvetően azt mondom, hogy érdemes, de azért fontolják meg az előzőeket is. Ezeken felül rengeteg olyan információ és tudnivaló létezik, amiknek a fejtegetésébe nem mennék bele, mert gépelhetnék egy álló héten át. A lényeg, hogy mindenképpen beszéljenek olyan hozzáértő személlyel, akire rá merik bízni a jövőjüket. Ezzel kapcsolatban csak egyetlen szomorú információm van, hogy a hiteltanácsadók nem lesznek érdekeltek abban, hogy segítsenek. A törvénytervezet egyértelműsíti, hogy a kiváltással kapcsolatban semmilyen költséget nem lehet az ügyfélre terhelni. Ezért a bankok nem fizetnek a közvetítőknek a munkájukért. Mit jelent ez?
  • ingyen dolgoznak a hiteltanácsadók (mint én is ebben az esetben).
  • valamilyen kapcsolt termékkel, szolgáltatással hozzák be a kiesést (megpróbálják levenni az ügyfelet).
  • pénzt kérnek az ügyféltől a munkájukért (ez csak néhány esetben megengedett).
  • az ügyfél végigjárja a bankokat és megpróbálja saját feje után kiválasztani a neki legkedvezőbb ajánlatot (ezzel kapcsolatban nagyon rosszak a tapasztalataim).

Szóval csak okosan, és nem kapkodva. Inkább kérdezni, mert az ingyen van! 
Az első cikk megfogalmazza, kimondja azokat a meglátásokat, lehetséges irányokat, amiket én nem mertem ezen a fórumon, illetve akikkel múlt év végén, az idei év elején találkoztam, azoknak vázoltam, mint félelmeket. Lejjebb beollóztam a törvénytervezet fontosabb részei is (de mint tudjuk, ez még nem a végleges). Még lejjebb még több infó...

Átvágják a gátakat, jön az infláció

Előrebocsátjuk végkövetkeztetésünket: Az elmúlt két hét nyilvánosságra hozott kormánydöntései megerősítették azt a korábbi feltételezésünket, hogy a kormány az infláció felpörgetésével próbálja meg 3% alatt tartani a költségvetési hiányt a következő választásig hátralévő időben.

Kirobbantja-e valaki a forinthitel-háborút?

Intenzív, több százmilliárd forintot megmozgató forinthitelezési verseny indulhat a kedvezményes végtörlesztés hatására a következő hetekben Magyarországon. Minél több devizahitelt forintosítanak a mostani devizahitelesek, annál nagyobb lehet a bankszektor vesztesége. Több nagybank ezért a veszteségeit igyekszik majd minimalizálni, mások viszont tömeges ügyfélszerzésre és forinthitelezésre használhatják fel a kormány által felkínált öt hónapot. Sokan az OTP-t, az FHB-t és a takarékszövetkezeteket emlegetik a lehetséges nyertesek között, a Portfolio.hu értesülései szerint azonban az egyik olasz tulajdonú nagybank és a Fundamenta-Lakáskassza már kezébe is vette a startpisztolyt. Megvizsgáltuk, pénzügyi adottságaik alapján mely hitelintézetek a legesélyesebbek a következő hónapok hitelkiváltási versenyében.

Megvan az első: így robbantja ki egy bank a forinthitel-háborút

Várhatóan jövő héten lép hatályba a deviza alapú jelzáloghitelek kedvezményes árfolyamon való végtörlesztéséről szóló jogszabály, nem véletlen tehát, hogy a nagybankok nem álltak még elő az új helyzetre szabott, hitelkiváltást segítő forinthitel-termékükkel. Csütörtökön még azt latolgattuk, vajon melyik bank lesz az, amelyik kirobbanthatja a forinthitel-háborút. Egy olvasónk levele nyomán mára pedig kiderült: a Pannon Takarék Bank lett ez a hitelintézet. Úgy tudni, rajta kívül más, hazai tulajdonú kisbankok és takarékszövetkezetek is minden korábbinál nagyobb készülődéssel várják az új ügyfelek rohamát.

Megszólaltak a takarékszövetkezetek: új fiókokkal várják a devizahiteleseket

Tíz új egységgel bővült a Takarékszövetkezeti Integrációba tartozó takarékok országos fiókhálózata az elmúlt egy évben, részben új, részben más hitelintézettől átvett kirendeltségek révén. A takarékok néhány megyeszékhelyen is erősítettek, ami segítheti a devizahitelüket új forinthitelből végtörlesztő ügyfelek megszerzését - közölte az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség.

Király: a végtörleszteni nem tudók is rosszabbul járnak

A magyar kormány által lehetővé tett csökkentett árfolyamú végtörlesztés nyomást helyez a forint árfolyamára és jelentős veszteségeket okoz a bankoknak - mondta csütörtökön Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Reuters tudósítása szerint.

Levelet kapnak bankjuktól a hitelesek - Készül a lista

A bankok és adósaik számára egyaránt nagy előrelépést jelent a pozitív adóslista felállítása, amiről hétfőn meggyőző többséggel döntött az Országgyűlés. Nagy Róbert, a Központi Hitelinformációs Rendszert (KHR) működtető BISZ Zrt. elnök-vezérigazgatója a Portfolio.hu-nak úgy nyilatkozott: a rövidesen felálló rendszer a legjobb nemzetközi példákat követi, minőségi fordulatot hoz ugyanis a bankok kockázatkezelési gyakorlatában, javítva a ténylegesen hitelképes adósok hitelhez jutási esélyeit. Adataik adóslistára történő továbbításáról a hiteleseket tájékoztatni fogják a bankok a törvény hatályba lépésétől számított 30 napon belül.


Hitel kiváltás, törvény tervezet:

(2) A Hpt. a 200/A . §-t követően a következő 200/B . §-sal egészül ki :
„2008. § (1) A Magyar Köztársaság területén lévő lakóingatlanon alapított zálogjog vagy a Magyar Köztársaság 2005 . évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 44. §-a
alapján vállalt állami készfizet ő kezesség fedezetével fogyasztóval kötött deviza alapú kölcsönszerződés alapján teljesített teljes el őtörlesztés (a továbbiakban : végtörlesztés) esetén
a pénzügyi intézmény – amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek – a végtörlesztés forint összegének meghatározásakor svájci frank esetén 180 HUF/CHF, euró
esetén 250 HUF/EUR, japán jen esetén 200 HUF/100 JPY árfolyamot alkalmaz.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott árfolyam alkalmazására a pénzügyi intézmény abban az esetben köteles, ha
a) a végtörlesztéssel érintett deviza alapú kölcsön folyósításánál alkalmazott árfolyam az (1 ) bekezdésben meghatározott árfolyamnál nem volt magasabb ,
b) a kölcsönszerződést a pénzügyi intézmény az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011 . évi . . .törvény hatálybalépésének napjáig nem mondta
fel,
c) a végtörlesztésre vonatkozó írásbeli igénybejelentését a hitelfelvev ő 2011 . december 30. napjáig a végtörlesztéssel érintett deviza alapú kölcsönt nyújtó pénzügyi intézmény részére
benyújtja, és
d) a végtörlesztéssel érintett deviza alapú kölcsönhöz közvetlenül kapcsolódik áthidaló vagy gyűjtőszámlahitelb ől eredő tartozás, annak végtörlesztését a hitelfelvevő a c) pont szerinti
igénybejelentéssel egyidej űleg vállalja.
(3) A pénzügyi intézmény a végtörlesztésre vonatkozó igénybejelentést a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése esetén nem utasíthatja el, valamint köteles a (2) bekezdés
c) pontja szerinti igénybejelentést ől számított 60 napon belül, a szerz ődés végtörlesztésre irányuló lezárását el őkészíteni.
(4) A pénzügyi intézmény az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott végtörlesztésért a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényben meghatározott
költségtérítést és egyéb díjat vagy jutalékot nem számíthat fel .”

(4) A Hpt. a következő új 234/F . §-sal egészül ki :
„234/F. § A pénzügyi intézmény az otthonvédelemmel összefügg ő egyes törvények módosításáról szóló 2011 . évi . . . . törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított 200/B . §-nak és
4. § (3) bekezdésével megállapított 210 . (5a) bekezdésnek való megfelelés érdekében egyoldalúan is módosíthatja a rendelkezések hatálybalépését megelőzően kötött deviza alapú
kölcsönszerződés végtörlesztésre, valamint a költségek és díjak felszámítására vonatkozó rendelkezéseit az üzletszabályzat vagy az általános szerz ődési feltételek módosításával . Ebben
az esetben az üzletszabályzat vagy az általános szerződési feltételek vonatkozó rendelkezése válik a szerződés részévé.”

A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélr ől szóló 1997 . évi XXX. törvény 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép :
„7. A jelzálog-hitelintézet jogosult az előtörlesztés miatt keletkező költségeinek megtérítésére . Fogyasztónak nyújtott hitel esetében az előtörlesztésre – törvény eltérő
rendelkezése hiányában – a fogyasztónak nyújtott hitelr ől szóló 2009 . évi CLXII . törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

6. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséró7 és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéró7 szóló 2011 . évi LXXV. törvény módosítása
6. § A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011 . évi LXXV . törvény 5. § (1) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép :
„(1) Ha a hiteladós előtörlesztést teljesít, az el őtörlesztett összeget – amennyiben a devizakölcsönb ől eredő tartozása a hiteladósnak még fennáll – a devizakölcsön
előtörlesztéseként kell elszámolni . A pénzügyi intézmény a devizakölcsönre vonatkozó teljes előtörlesztést abban az esetben fogadja el, ha az el őtörlesztett összeg a gy űjtőszámlahitelre
vonatkozó hitelkeretszerz ődésből eredő tartozás teljes megfizetését is fedezi . A devizakölcsön részleges vagy teljes előtörlesztésére – törvény eltérő rendelkezése hiányában – annak
tényleges elszámolásakor a pénzügyi intézmény által alkalmazott törlesztési árfolyamon kerülhet sor .”

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995 . évi CXVII. törvény módosítása az 1-2. §-okhoz
A devizahitellel rendelkező adósok megsegítésére kidolgozott programokban résztvevő magánszemélyeknek a hatályos szabályozás alapján személyi jövedelemadó- és
illetékkötelezettsége keletkezne a pénzügyi intézmények által elengedett követelés, az ingatlan értékesítéséb ől származó jövedelem, a kedvezményes bérleti díj formájában juttatott
bevétel, illetve az ingatlan kedvezménnyel történ ő visszavásárlása után. A Javaslat mind a személyi jövedelemadó, mind az ajándékozási, illetve visszterhes
vagyonátruházási illetékkötelezettség alól mentesíti az egyébként is nehéz helyzetben levő devizahitellel rendelkező adósokat.
Bankszövetség: Káros és alkotmányellenes a végtörlesztés
A Magyar Bankszövetség szerint jóval nagyobb azoknak a száma, akiket a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés negatív hatásai érinthetnek, mint azoké, akik ennek előnyeiből részesülnek, és ismét felhívják a figyelmet a végtörlesztés jelentős makrogazdasági, rendszerstabilitási és növekedési kockázataira.

Indulhat a takarítás? - A végtörlesztés tanulságai

A kormány a végtörlesztéses javaslattal bebizonyította, hogy képes teljesen előkészítetlen, óriási pénzügyi stabilitási kockázatokat élesítő ötletekkel előállni. Szerencsére talált elegendő technikai korlátot, amivel enyhítette a problémát, a maradék szemetet meg majd a jegybank takarítja fel. Nagy örömködésre még sincs okunk, hacsak annyi nem, hogy úgy tűnik, ezúttal talán a nagy bajt elkerülve úsztuk meg a bizarr akciót. A tanulság mégis az: nem árt az óvatosság, mert nem biztos, hogy legközelebb ekkora szerencsénk lesz.

Orbán: "sajnos lesz rosszabb is a helyzet" forintárfolyam ügyben

Pénteken a Blikk szerkesztőségében járt Orbán Viktor miniszterelnök, és az egyik olvasó arra szeretett volna választ kapni, hogy miért gyengült a forint a cseh koronával szemben az MSZP 8 éves kormányzása alatt 32%-kal és miért következett be további 12%-os gyengülés a Fidesz elmúlt másfél évi kormányzása alatt. Orbán úgy kezdte rövid válaszát, hogy "Sajnos lesz rosszabb is a helyzet".

Nem emelt kamatot a jegybank (6%)

Mai kamatmeghatározó ülésén szinten hagyta az irányadó rátát a monetáris tanács. A kamat január vége óta áll 6 százalékon. Bár néhány hete a piacon még a kamatcsökkentés esélyét latolgatták a szereplők, meglátásunk szerint a fő kérdés ma már inkább az, hogy el tudja-e kerülni a jegybank, hogy a szigorítás útjára lépjen.

Az MNB rendelkezésre bocsátja tartalékait a végtörlesztéshez!

Bár benne volt a levegõben, végül nem okozott meglepetést a jegybank: szinten tartotta a kamatot, így január óta 6 százalékon áll az irányadó ráta. Ma már inkább az a kérdés, hogy vajon elkerülhetõ-e a rossz nemzetközi környezetben és a bizonytalan belsõ gazdaságpolitikai körülmények között a kamatemelés.

Befagyott a fedezetlen bankközi hitelezési piac

A bankok egymás között gyakorlatilag nem hiteleznek anélkül, hogy valamilyen biztosítékot adnának, mondta a Deutsche Bank pénzügyi vezetője. Stefan Krause egy konferencián beszélt az európai bankszektor pillanatnyi helyzetéről és a Deutsche Bank idei terveinek teljesíthetőségéről, írja a Reuters.

"Elfelejtették" a frankot a spekulánsok - Jó hír a devizahiteleseknek?

Amióta a svájci jegybank szeptember 6-án bejelentette az árfolyamküszöböt az euró/frank devizakeresztben, azóta látványosan csökkent a spekulatív befektetők aktivitása ezen a piacon. A péntek este közzétett adatok szerint a Chicagói Árutőzsde határidős devizaszekciójában közel három éve nem volt ilyen alacsony a nyitott kötésállomány a dollár/frank relációban és a frankerősödésre irányuló nettó pozíciók száma is több mint egy éve most keddre csökkent a legalacsonyabb szintre. Ezek egyre inkább arra utalnak, hogy a spekulánsok csaknem elfelejtették a frankot, mint potenciális menekülő devizát, helyette más célpontokat keresnek, illetve idővel egyre inkább a gyengülésére fogadhatnak. Mégsem mondhatjuk azonban, hogy egyértelműen frankgyengülésre van kilátás.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Biztosítási, nyugdíjtervezés kérdése van? Tegye fel itt, válaszolok!