A legfontosabb újdonság, hogy a kedvezmény azoknak járna, akik 20 millió forintos vagy kisebb hitelt vettek fel devizában (svájci frankban, euróban vagy japán jenben).
A megállapodás részeként a Bankszövetség kérésére a kedvezményezetteknek csak lépcsőzetesen nyitják meg az árfolyamgát-rendszert.A kormány azt szerette volna, ha minél szűkebb, a bankok azt, ha tágabb határidőket szabnak. A törvény hatályba lépése utáni első két hónapban csak a közszolgák jelentkezhetnek be, a harmadik hónaptól a jogosultak köre a jelzáloghitelesekkel bővülhet, az ötödik hónaptól egészen év végig pedig a szabad felhasználású devizahitelesek is kérhetik a hiteltörlesztést kiszámíthatóvá tevő rögzítést.
A lépcsőknek több szempontból is van jelentősége: nyilván minél előbb minél nagyobb tömegek lépnek be, annál nagyobb a banki oldalon a veszteség. De nem feltétlen ez az elsődleges szempont egy ötéves programnál, a bankok azonban a végtörlesztési rohamnál egyszerűen alig bírták az adminisztratív terheket, több pénzintézetben csak belső átcsoportosítással tudták kezelni a helyzetet, a távolabbi lépcsők ebben segítenek.
A bankok és a kormány decemberi megállapodásában az adósoknak az eredetinél kedvezőbb árfolyamrögzítési szabályokat dolgoztak ki. Aki idén év végéig jelzi, annak frankhitel esetén 180 forinton, euróhitel esetén 250 forinton, jenhitelnél 2 forinton rögzítik a részletét egészen 2017 június 30-ig. A piaci és a rögzített árfolyam közötti összeg egy gyűjtőszámlán halmozódik (és kamatozik), amit a kedvezményes időszak letelte után kell elkezdeni törleszteni.
A megoldás az adósoknak kedvező: a rögzített és a most éppen 240 forint körüli piaci frankárfolyam különbségéből csak a tőkerész halmozódna az adós gyűjtőszámláján, a kamatot a bank és az állam fele-fele arányban fizetnék.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Biztosítási, nyugdíjtervezés kérdése van? Tegye fel itt, válaszolok!