Reálhozam gyakori kérdések, válaszok

Az alábbiakban teszem közzé az ING által kiadott tájékoztatót a reálhozamot érintő gyakori kérdésekről. Remélem segítségével Ön is választ kap kérdésére, amennyiben mégis maradna további kérdése, úgy keressen fel e-mail-ben vagy tegye fel kérdését a Biztositasokk blogon!


1. Miért csökkent a reálhozamom?

A nyugdíjpénztári portfóliók befektetéseit hosszú távú hozammaximalizálásra hozták létre, ezt tükrözi a portfóliók összetétele és javasolt befektetési időtávja is. Ha a meglévő – hosszú távra tervezett – befektetési struktúrát idő előtt fel kell bontani (jelen esetben 05.31-i árfolyamon kellett átadni az eszközöket az államnak), akkor nincs garancia arra, hogy erre kedvező piaci körülmények, kedvező eszközárfolyamok mellett kerül sor.

A 2011. május 31-ei árfolyam-adataink (=hozamok) ugyan növekedést mutatnak a január 31-ei állapothoz képest, a befektetéseink tehát pozitív eredményt hoztak, az infláció azonban ennél nagyobb mértékben nőtt a kérdéses időszakban. A reálhozamának (= a hozam infláció feletti része) csökkenése ebből adódik. (Magyarországon a 2011. január 31. és május 31. közötti időszakban 2,73%-kal nőttek a fogyasztói árak, azaz ekkora volt az infláció a KSH adatai alapján az előző hónaphoz mért fogyasztói-árindexek alapján).

Végül szeretnénk megjegyezni, hogy a nyugdíjpénztáraknak semmilyen érdeke nem fűződik ahhoz, hogy a reálhozam értéke csökkenjen. A pénztáraknak át kellett adniuk a visszalépett tagok számlaegyenlegének teljes összegét az államnak, és ebből 2011. július 20-ig csak annyit igényelhettek vissza, amennyit a visszalépett tagok számára ki kell fizetniük.

A visszalépő tagi kifizetések teljesítését követően részletes elszámolást küldünk minden ügyfelünknek, melyből a konkrét számadatok is megismerhetők lesznek.

Amennyiben az elszámoló levélben szereplő konkrét számadatok ismeretében kérdése merülne fel, kérjük, a konkrét észrevételeit (pl. egyéni számláján tagdíjfizetéssel lefedetlen, azaz hiányzó időszak(ok)szerepel(nek), amikor Ön bizonyíthatóan fizetett tagdíjat, vagy nem az Öntől bizonyíthatóan levont összegű tagdíj szerepel az egyéni számláján, és így az elszámolásban is), írásban juttassa el pénztárunknak, csatolva a kivizsgálásához szükséges, rendelkezésére álló dokumentációt. Ezek ismeretében a pénztár tudja kivizsgálni az észrevételt, ezek hiányában pénztárunknak nincs módja reklamációját kivizsgálni.

Az ügyfeleknek az alábbi automatikus email üzenetet küldjük ebben a témában:

Miért csökkent a reálhozamom értéke a 2011. január 31-i állapothoz képest?
A reálhozam Ön esetében tapasztalható csökkenéséhez az infláció évközbeni meglódulása és  a kedvezőtlen világgazdasági tendenciák vezettek. Az alábbiakban e tényezők hatásait fejtjük ki részletesen.

Elöljáróban szeretnénk megjegyezni, hogy a nyugdíjpénztáraknak semmilyen érdeke nem fűződik ahhoz, hogy a reálhozam értéke csökkenjen. A pénztáraknak át kellett adniuk a visszalépett tagok számlaegyenlegének teljes összegét az államnak, és ebből 2011. július 20-ig csak annyit igényelhettek vissza, amennyit a visszalépett tagok számára ki kell fizetniük (reálhozam + tagdíj-kiegészítés).

A kifizetendő reálhozam összegére nem csak a nyugdíjpénztár által elért hozam van hatással. A számítási módszer egységes, minden magánnyugdíjpénztárnak a törvényben meghatározott képletet kell használnia a reálhozam kiszámításához. A reálhozam (azaz a hozamgarantált tőke feletti összeg) megállapításához elsőként a hozamgarantált tőke összegét kell meghatározni. A hozamgarantált tőke számításakor - az 1997. évi LXXXII. törvény 3. számú mellékletének rendelkezései szerint - a pénztártagság során az egyéni számlára került tagdíjakat és tagdíj-kiegészítéseket havi szinten összegezzük, és ezt az összeget a KSH által megadott havi fogyasztói-árindexek szorzatából képzett inflációs rátával megszorozzuk. Amennyiben a hozamgarantált tőke összege kisebb az egyéni számla egyenlegénél, a különbségről rendelkezhetett a pénztártag; ez az ún. felvehető reálhozam, vagy másképpen az infláció felett elért hozam.

Amennyiben az Ön egyéni számláján elért reálhozam csökkent az 2011. január 31. és május 31.
közötti időszakban, az az alábbiakra vezethető vissza:
o A reálhozam értéke az egyéni számla egyenlegének és a hozamgarantált tőkének a különbségével számolható ki. A reálhozam értékét döntően befolyásolja az infláció, hiszen a reálhozam – egyszerűen kifejezve – a hozam infláció feletti része.
o Az inflációs adatot jellemzően mindig éves bontásban szokás megadni, ám jelen esetben az inflációs ráta évközi alakulása döntően befolyásolja a kifizethető reálhozamot, hiszen a törvényhozó egy év közbeni időponthoz (május 31.) kötötte a reálhozam értékének kiszámolását.
o Az éves megjelenítés miatt ügyfeleink eddig nem tapasztalták az infláció éven belüli szezonalitását, vagyis azt a jellegzetességet, hogy egy éven belül jól megfigyelhető módon ingadozik az infláció mértéke. Az év elején jellemzően „meglódul” az infláció, majd a nyár folyamán jelentősen visszaesik a növekedés üteme, míg az év utolsó felében szintén növekedésre áll be.
o Magyarországon a 2011. január 31. és május 31. közötti időszakban 2,73%-kal nőttek a fogyasztói árak, azaz ekkora volt az infláció (a KSH adatai alapján az előző hónaphoz mért fogyasztói-árindexek alapján).
o A reálhozam értékének esetleges csökkenése döntően az inflációs ráta év elején tapasztalható emelkedésének tudható be.
o Az infláció ütemére hatással van mind a hazai gazdaság teljesítménye, a gazdaságpolitikai döntések időzítése és céljai, mind a világpiaci kereslet-kínálat alakulása, vagy például az EU-n belüli adósságválsággal érintett országok akár hétről-hétre változó kilátásai, intézkedései és még sorolhatnánk. Az idei évben rontotta a világgazdaság teljesítményét és így áttételesen csökkentette a hozamokat, és negatívan befolyásolta az inflációt a japán katasztrófa, a görög adósságválság, Írország és Portugália bizonytalan kilátásai, valamint a spanyol és olasz gazdaság rossz teljesítménye is. Mindezen tényezők is hozzájárultak a reálhozam csökkenéséhez.
o A pénztárak a fedezeti portfóliók vagyonkezelési tevékenységén keresztül befolyásolhatják a reálhozam összegét, de ebben a tekintetben is szigorú törvényi előírásokat kell követniük.
o A nyugdíjpénztári portfóliók befektetéseit hosszú távú hozammaximalizálásra hozták létre, ezt tükrözi a portfóliók összetétele és javasolt befektetési időtávja is. A törvényhozó ennek figyelembevételével alakította ki a nyugdíjpénztári befektetési lehetőségek szabályozását.
o Ha a meglévő befektetési struktúrát idő előtt fel kell bontani (jelen esetben május 31-i árfolyamon kellett átadni az eszközöket az államnak), akkor nincs garancia arra, hogy erre kedvező piaci körülmények, kedvező eszközárfolyamok mellett kerül sor.
o Felmerülhet a kérdés, hogy ha a pénztárak tudták, hogy a visszalépők egyenlegét át kell majd adni az államnak, akkor miért nem változtattak a befektetési politikákon. Erre több okból sincsen lehetősége a pénztáraknak, hiszen a törvényi szabályozás nem engedi, hogy a pénztárak a portfólió befektetési politikájától jelentősen eltérjenek és nem lehet néhány hónapra előre megjósolni a gazdasági helyzet alakulását sem.
o Korábbi tájékoztatásaink során - pl. amikor információt nyújtottunk a reálhozam 2011. január 31-én érvényes állapot szerinti értékéről - mindvégig hangsúlyoztuk, hogy a reálhozam végleges, összege változni fog, és a változás pozitív és negatív irányú is lehet az elszámolás 2011. május 31-i fordulónapjáig.

2. Miért nincs reálhozamom? Hogyan magyarázzák ezt? Mi az oka?

A reálhozam-számításának módja:.

A reálhozam (azaz a hozamgarantált tőke feletti összeg) megállapításához elsőként a hozamgarantált tőke összegét kell meghatározni. A hozamgarantált tőke számításakor - az 1997. évi LXXXII. törvény 3. számú mellékletének rendelkezései szerint - a pénztártagság során az egyéni számlára került tagdíjakat és tagdíj-kiegészítéseket havi szinten összegezzük, és ezt az összeget a KSH által megadott havi fogyasztói-árindexek szorzatából képzett inflációs rátával megszorozzuk. Amennyiben a hozamgarantált tőke összege kisebb az egyéni számla egyenlegénél, a különbségről rendelkezhet a pénztártag; ez az ún. reálhozam, vagy másképpen az infláció felett elért hozam.

Pénztárunk a fenti jogszabály alapján végezte el a visszalépő tagi kifizetések kiszámítását, amelyet a belső ellenőr, könyvvizsgáló és a felügyeleti szervünk is ellenőrzött.

Ahogyan azt a vonatkozó jogszabály előírja, a pénztár a kifizetést követően részletes elszámolást küld minden ügyfél részére, mely tartalmazza majd a reálhozam végleges összegét, a kiszámítására vonatkozó részleteket, valamint az államnak visszaadott egyenleg összegét.

Figyelmébe ajánljuk még a PSZÁF által közzétett „Gyakori kérdések” című összeállítást, mely e
témában is tartalmaz információkat (2-3-4 oldal). Csatoltan pdf formátumban.

Sajnos előfordul, hogy a pénztártag magán-nyugdíjpénztári számláján - törvényi előírások szerinti
számításokat elvégezve - nem áll rendelkezésre kifizethető reálhozam.

Magán-nyugdíjpénztári egyenlegnek összegét a reálhozam mértékétől függetlenül át kellett utalni
az államnak. A pénztártagoknak az államnak átutalt összegről, valamint a reálhozam kiszámításáról szóló részletes elszámolást postai úton küldjük meg a nyilvántartásunkban szereplő értesítési címére.

Amennyiben az elszámoló levélben szereplő konkrét számadatok ismeretében kérdése merülne fel, kérjük, a konkrét észrevételeit (pl. egyéni számláján tagdíjfizetéssel lefedetlen, azaz hiányzó időszak(ok)szerepel(nek), amikor Ön bizonyíthatóan fizetett tagdíjat, vagy nem az Öntől bizonyíthatóan levont összegű tagdíj szerepel az egyéni számláján, és így az elszámolásban is), írásban juttassa el pénztárunknak, csatolva a kivizsgálásához szükséges, rendelkezésére álló dokumentációt. Ezek ismeretében a pénztár tudja kivizsgálni az észrevételt, ezek hiányában pénztárunknak nincs módja reklamációját kivizsgálni.

3. Az átlépés miatt nincs reálhozamom? Ha nem lépek át, lett volna? Miért nem mondták mikor átléptem, hogy ebből hátrányom származhat?

Reálhozam kifizetése abban az esetben nem teljesíthető, ha a pénztártag egyéni számláján nem
tartunk nyilván hozamgarantált tőke feletti összeget. (A reálhozam számításról részletes elszámolást fogunk postázni a nyilvántartásunkban szereplő értesítési címére, melyből a konkrét számadatok megismerhetők lesznek. A számítás módját jelen tájékoztató anyag 2. pontja ismerteti.)

A pénztárváltással Ön sajnos realizálta a növekedési portfólió 2008. és 2009. évi negatív hozamát, mely a világméretű pénzügyi válság következménye volt. Átlépéskori elszámoláskor a pénztárváltás
napján a portfólió aktuális árfolyamán ki kell vonni a számlaegyenleg összegét a befektetésekből, ami az új pénztárban a választott portfólió aktuális árfolyamán kerül befektetésre. Az eltérő összetételű portfóliók árfolyama közötti különbözetet ezzel a pénztártag realizálja. A realizált veszteséget a befektetések a kilépésének napjáig nem tudták visszatermelni az egyéni számlájára.

Általánosságban elmondható, hogy ugyanabban a portfólióban a szélsőségesen nagy árfolyamveszteségek és árfolyamnyereségek hatásai hosszútávon kiegyenlítik egymást, ezért azok, akik az életkoruknak és kockázatvállalási hajlandóságuknak megfelelő portfólió szerint kezeltetik egyéni számlájukat, jobb, ha nem reagálnak gyakran és hirtelen még nagyobb árfolyamváltozásokra sem portfólió-, sem pénztárváltással.

Általánosságban elmondható az is, hogy minél előbb csatlakozott valaki az ING Nyugdíjpénztár
magán ágazatához, annál magasabb reálhozamra számíthat – és fordítva: később csatlakozott
tagjaink jellemzően alacsonyabb reálhozamot kapnak, és minél később csatlakozott valaki annál
nagyobb az esélye annak, hogy számláján nem keletkezett reálhozam.

Mindezt persze nem lehetett tudni a válságot követő időszakban, amikor – mint Ön is – sokan
pénztárváltás mellett döntöttek. Arra pedig, hogy szinte a teljes magán-nyugdíjpénztári tagság előtt megnyíilik a visszalépés lehetősége, amely a reálhozam kifizetésével jár majd együtt, szintén nem lehetett számítani a korábbi években. Szeretnénk megnyugtatni, az ING Nyugdíjpénztár a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően jár el. A vonatkozó törvényi előírások alapján számítottuk ki a pénztártagok egyéni számlájának hozamát, valamint a hozamgarantált tőke feletti összegét (azaz reálhozamát) is.

Magán-nyugdíjpénztári egyenlegének összegét a reálhozam mértékétől függetlenül át kellett utalnunk az államnak. Az államnak átutalt összegről, valamint a reálhozam kiszámításáról szóló részletes elszámolást postai úton küldjük meg a nyilvántartásunkban szereplő értesítési címére.

Általános információk:

ALACSONY HOZAMÚ BEÁTLÉPŐ: (Viszonylag) rövid ideig volt tagja pénztárunknak és/vagy
átlépőként csatlakozott pénztárunkhoz, az előző pénztárából a tőke összegéhez képest minimális hozamot hozott magával. Pénztárunk befektetései eredményesek voltak, azonban a rendelkezésre álló rövid idő nem volt elegendő jelentős hozamok eléréséhez. Ebből adódik, hogy a hozamgarantált tőkéje (=tagdíjak inflációval növelt összege) magasabb, mint egyéni számlájának záróegyenlege, tehát egyéni számláján reálhozam nem keletkezett.

NEGATÍV HOZAMÚ BEÁTLÉPŐ: Ön az előző pénztárából a tőke összege mellett negatív hozamot hozott magával. Pénztárunk befektetései ugyan eredményesek voltak, azonban a rendelkezésre álló rövid idő nem volt elegendő ennek kompenzálására, plusz – a tőkéhez képest – további hozamok felhalmozására.

A reálhozamot a teljes tőke összege alapján kell számolnunk, ezt pedig a hozott negatív hozam
csökkentette. Ebből adódik, hogy a hozamgarantált tőkéje (=tagdíjak inflációval növelt összege)
magasabb, mint az egyéni számlájának záró egyenlege, tehát az egyéni számláján reálhozam nem keletkezett.

Amennyiben az elszámoló levélben szereplő konkrét számadatok ismeretében kérdése merülne fel, kérjük, a konkrét észrevételeit (pl. egyéni számláján tagdíjfizetéssel lefedetlen, azaz hiányzó időszak(ok)szerepel(nek), amikor Ön bizonyíthatóan fizetett tagdíjat, vagy nem az Öntől bizonyíthatóan levont összegű tagdíj szerepel az egyéni számláján, és így az elszámolásban is), írásban juttassa el pénztárunknak, csatolva a kivizsgálásához szükséges, rendelkezésére álló dokumentációt. Ezek ismeretében a pénztár tudja kivizsgálni az észrevételt, ezek hiányában pénztárunknak nincs módja reklamációját kivizsgálni.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az ING Nyugdíjpénztárba való átlépését megelőző időszakról az Ön korábbi nyugdíjpénztára által adott adatszolgáltatást használtuk fel a reálhozam számításához.

4.A befizetett tőkéhez és hozamhoz viszonyítva hogy lehet, hogy csak „ennyi” a reálhozamom? / XY-nak (szerinte) minden ugyanaz (portfólió, tagság kezdete, ugyanott dolgoznak, stb.) hozama kevesebb vagy közel ugyanannyi, neki mégis több a reálhozama. Hogy lehet ez?

A reálhozam (= hozamgarantált tőke feletti összeg) megállapításához először az ún. hozamgarantált tőke összegét kell meghatározni. Ehhez a tag egyéni számláján jóváírt tagdíj és tagdíj-kiegészítés összegét felszorozzuk a jóváírás hónapjára vonatkozó, KSH által közzétett inflációs rátával. Ezt követően a pénztár megvizsgálja, hogy az így kiszámított inflációval növelt tagdíj és tagdíj-kiegészítés összege (= hozamgarantált tőke) kisebb vagy nagyobb, mint az egyéni számlán szereplő összeg. Ha a hozamgarantált tőke összege kisebb, akkor a különbözet – hozamgarantált tőke feletti összeg – kerül kifizetésre a volt pénztártag rendelkezései szerint.

Fentiek értelmében tehát minél magasabb az egyéni számla tőkerésze, annál nagyobb a pénztártag hozamgarantált tőkéje, és – azonos záró egyenleg mellett – annál kisebb a reálhozama. A nagyobb számlaegyenleg önmagában tehát egyáltalán nem jelenti azt, hogy a reálhozam is nagyobb lesz.

Különbség adódik két pénztártag reálhozamában akkor is, ha az eltérő összegű havi tagdíjaik
különböző időpontokban kerülnek könyvelésre az egyéni számlákon, hiszen ez esetben a
különböző tagdíjösszegeket különböző inflációs rátával kell felszorozni a hozamgarantált tőke
meghatározásakor.

Tájékoztatjuk, hogy a pénztár a kifizetést követően részletes elszámolást küld minden ügyfél részére, mely tartalmazza majd a reálhozam végleges összegét, a kiszámítására vonatkozó részleteket, valamint az államnak visszaadott egyenleg összegét. Ebből a konkrét számadatok is megismerhetők lesznek. Amennyiben ezek ismeretében kérdései merülnek fel, kérjük, azokkal keresse meg
pénztárunkat.

5. Még az én pénzem nem lett utalva, miért nem módosíthatom a számlaszámom, hiszen az megszűnt? Emiatt bukom el a pénzem? / Nem változtatunk kifizetési helyet témakör.

Sajnáljuk, hogy nem szolgálhatunk kedvező válasszal az Ön számára:
Pénztárunk egészen július 15-ig befogadta a határidőben érkezett kifizetési nyilatkozatok esetleges módosításait, illetve az állandó lakcímek aktualizálására vonatkozó bejelentéseket. Ekkor azonban a kifizetési helyek adatbázisunkban történő rögzítésének folyamatát lezártuk, és abban már semmilyen adatrögzítés, illetve módosítás nem lehetséges.

A visszalépő tagi kifizetések utalása a több mint 400 000 ügyfél esetében több részletben történik, 2011. július 22-én valamennyi, kifizetésre jogosult ügyfelünk esetében megkezdődött a kifizetés folyamata, minden érintett ügyfelünk kifizetési státuszba került. Ebben a stádiumban már nem módosíthatók a nyilvántartásunkban rögzített adatok, ugyanakkor az Ön személyes ügyintézésével még nem kell a reálhozamot „elbukottnak” tekinteni.

BANKSZÁMLA – a pénztárnál nyilvántartott számlaszám megszünése, annak módosítása: azt javasoljuk, hogy a megoldás megtalálása érdekében a megszűnt bankszámláját vezető bankkal egyeztessen. Konkrét esetekről van tudomásunk, amikor a bank – hasonló esetben – talált megoldást, ügyfele problémájára, akár úgy, hogy rövid idő alatt visszaállította a korábban megszüntetett bankszámlát.

POSTA – a reálhozam postai címre történő elszámolása esetén címváltozás: azt javasoljuk, hogy a megoldás megtalálása érdekében forduljon a korábbi lakóhelyén lévő postahivatalhoz, és kérjen utánküldést, vagy érdeklődjön egyéb megoldási lehetőségekről.

A fent javasolt személyes intézkedések időben történő meglépésének segítségével jó eséllyel átvételre kerülhet a kiutalt reálhozam.

Abban az esetben viszont, ha a kiutalt összeg átvétel hiányában visszaérkezik a pénztárhoz, a törvény szerint kötelesek a pénztár azt az állami Nyugdíjbiztosítási Alapba átutalni a visszalépő tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírás érdekében.