Akiknek nincs ideje, vagy kedve elmerülni a politikában és a gazdaságban, azoknak szánom ezt a kis csokrot a mai Magyar valóságról, aktualitásokról és kilátásokról nyugdíjfronton. Az egyes cikkek értelmezését Önökre bízom, nem kommentálom őket, de reménykedem benne, hogy mindannyian egy nyelvet beszélünk. Persze, ha van kérdés, akkor szívesen…
Megesett a kormány szíve a pénztárakon!
Pénteken egy újabb nyugdíjpénztári törvénymódosító csomagot adott be a kormány, a vagyonátadás zavartalan átadása céljából lesz szükség a változtatásokra. Az egyik legfontosabb pontosítás, hogy most már gyakorlatilag teljesen világossá vált, hogy miként kell kiszámítania a pénztárnak a hozamgarantált tőke összegét, aminek segítségével a reálhozamot tudják majd kalkulálni a pénztárak.
Az már eddig is ismert volt, hogy 2011. május 31-e az a nap, ami központi jelentőségű, hiszen az ekkor érvényes egyéni számla lesz az irányadó a reálhozam kiszámításánál. A pénztár május végi időpontra fogja beértékelni az egyéni számlánkat, a mögöttes befektetési eszközök piaci értéke alapján, majd ezt utalja át teljes egészében a visszalépők után az államhoz (június 12-ig).
A tagokat a tagdíj-kiegészítés és a reálhozam illeti meg, ezt a pénztárnak kell majd visszaigényelnie az államtól, a törvények szerint 2011. július 20-ig. A pénztárak a reálhozam kiszámítását a következőképpen fogják elvégezni. Minden egyes tagnál (természetesen automatizált rendszer segítségével) veszik az egyéni számla május végi értékét, majd ebből levonják a hozamgarantált tőke összegét. Utóbbi egy olyan képzeletbeli számla egyenlegét jelentené, ami úgy áll össze, ha a befizetések nem a valós tőkepiaci hozamok szerint kamatoztak volna, hanem a havi inflációnak megfelelően. A KSH adatait kell ehhez segítségül venni, a gyorsabb számítás miatt májusra vonatkozóan az áprilisi inflációt fogják beszámítani, ami vélhetően csak minimális hatással lesz.
Sajnálatos módon a törvénymódosítás nem tartalmazza, hogy mikor kell a pénztáraknak ténylegesen kifizetniük a reálhozamokat és egyéb tételeket a tagoknak. A kormány részéről voltak utalások arra, hogy 2011 augusztusának végéig ki kell majd fizetni a tagokat, azonban jelenleg ezt még nem látjuk a törvényből. Elképzelhető, hogy a következő napokban érkezik olyan módosítás, ami ilyen jellegű információkat is be fog helyezni a törvénybe.
A pénztárak fejenként 795 forintot vonhatnak le
A kormány ezt meghaladóan további enyhítést adott a pénztáraknak, hogy biztonságosan le lehessen vezényelni a vagyon átadását, illetve a tagokkal való elszámolást. A temérdek feladat természetesen pótlólagos költséget jelent a pénztáraknak, megfelelő működési forrásokkal azonban nem rendelkeznek. 2010 vége óta friss befizetések nem érkeznek a pénztárakhoz, és mivel a működési költségeiket a pénztárak a befizetésekből fedezhetik, nincs pénzük erre.
Korábban kaptak annyi lehetőséget a pénztárak, hogy ha a tartalékaikból kifogynak, akkor a hónapok végén a tagok egyéni számláinak befizetéseiből származó pozitív hozamból 265 forintot levonhatnak a működés fedezésére. Júniustól kezdődően viszont még ezt sem tehetik majd meg a pénztárak, hiszen a vagyon döntő többsége visszakerül az államhoz, a feladatoknak viszont ezzel még nincs vége. Éppen ezért a kormány engedélyezi, hogy a tagok egyéni számláit a visszautalás előtt fejenként 795 forinttal csökkentsék. Ez a 3 millió tag esetében 2,4 milliárd forintnak felel meg szektorszinten. Ezt az összeget a működési és likviditási tartalék kimerülését követően lehet felhasználni, viszont ha marad ebből pénz, akkor azt 2011. szeptember 15-ig az államnak vissza kell utalni.
Forrás: Portfolio.hu
Lehullt a lepel a pénztárakról - Ekkora reálhozam ütheti a markod
A magánnyugdíjpénztári rendszer teljes átalakítása kapcsán sokszor elhangzott - általában a megszüntetés indokolásaként - hogy nagyon rosszul "muzsikáltak" a pénztárak. A véleményformálók azonban gyakran aligha a tények alapján nyilatkoztak…
Nyugdíj: hiába reménykedsz az államban, csalódás fog érni!
Megjelent a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet legújabb nyugdíjrendszerről szóló tanulmánya, amiben több szó is esik hazánkról. A rendszeresen évente elkészített összefoglaló az OECD országok nyugdíjrendszereit veszi sorra, és a legfontosabb trendeket, eseményeket, statisztikákat foglalja csokorba. Az OECD szerint a válság miatt komoly választási dilemmába estek a kormányok, választaniuk kellett a rövid és hosszú távú célok között, több ország pedig sajnálatos módon a rövid távú előnyökért beáldozta a hosszú távú biztonságot. Magyarország is ebbe a hibába esett, annak ellenére, hogy a törvénybe fektetett korhatáremelés jó irányba tett erőteljes lépés volt. A szervezet három fő megoldási javaslatot fogalmazott meg a politikusok számára, egyrészt elkerülhetetlen a munkában töltött idő meghosszabbítása, másrészt felül kell vizsgálni az állami nyugdíj célozottságát, míg a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kell fektetni a nyugdíjcélú magán-megtakarításokra…
