Kedves Ügyfeleim!

Engedjék meg, hogy az alábbiakban, mint közérdekű információt, közzétegyem az ING magánnyugdíjpénztárának a közleményét a kialakult helyzettel kapcsolatban.

Tisztelt Ügyfelünk!

Az alábbiakban a 2012. január elsejével hatályba lépett, 2011. évi CXCIV sz. törvényben foglalt magán-nyugdíjpénztári változásokat tekintjük át.

Elsőként szeretnénk felhívni figyelmét, hogy pénztártagságával kapcsolatban a törvényi szabályozás szerint 2012. március 31-ig van ideje döntést hozni, visszalépés esetén pedig május 31-ig van további ideje a tagi kifizetésekkel kapcsolatos rendelkezését megtenni. Nem célszerű tehát gyors, elhamarkodott döntést hozni. Legcélszerűbb az érveket alaposan megfontolni, esetenként szakértő segítségét kérni, és megfelelő mérlegelés után határozni.

Annál inkább igaz ez, mivel a törvényi szabályozás több pontja még nem kidolgozott részleteiben, ezeket csak a későbbiekben, a pontos szabályozás megjelenését követően lehet megismerni. Amennyiben Ön igényli, pénzügyi tanácsadóink és ügyfélszolgálatos kollégáink szívesen segítenek eligazodni a kérdéskörben.

Az ING Nyugdíjpénztár továbbra is elkötelezett a magyar magán-nyugdíjpénztári rendszer mellett, mivel úgy gondoljuk, hogy a vegyes nyugdíjrendszer biztonságosabb, megbízhatóbb és kiszámíthatóbb módon nyújt értékálló nyugdíjjáradékot, mint a csak állami nyugdíjra építkező rendszer. Hiszünk abban, hogy szükség van olyan intézményre, mely biztosítja az emberek számára a tudatos öngondoskodás és nyugdíj-előtakarékosság lehetőségét. A nyugdíjpénztárak jelenleg több olyan megoldási lehetőséget is vizsgálnak, melyek biztosíthatják azt, hogy az új törvényi feltételek és gazdálkodási előírások között is sikeresen és a tagság megelégedésére működjenek tovább a pénztárak. E munka eredményéről a döntési határidő lejárta előtt értesítjük tagjainkat.  

A magán-nyugdíjpénztári tagság feltételei az új szabályozás keretében az alábbiak szerint változnak.

A maradás feltételei:

• A magán-nyugdíjpénztári tagok (csakúgy, mint azok, akik nem tagok) a továbbiakban kötelesek keresetük 10%-át nyugdíjjárulékként a Nyugdíjbiztosítási Alapba befizetni. Ezzel megszűnt az a korábbi lehetőség, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok nyugdíjjárulékukat nem a TB-be, hanem a nyugdíjpénztárba fizethették.
• Ugyanakkor az eddigi szabályokkal ellentétben állami nyugdíjjogosultságot szerez az is, aki magán-nyugdíjpénztári tag marad, mivel (a korábbi szabályozással ellentétben) a magán-nyugdíjpénztári tagok továbbra is szereznek szolgálati időt a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben, és keresetük, jövedelmük a társadalombiztosítási nyugellátások megállapítása során figyelembe vehető.
• 2012-től a magánnyugdíjpénztárban a tagok önkéntes alapon fizethetnek saját jövedelmükből tagdíjat. A tagdíj legkisebb mértékét a pénztárak Alapszabálya határozza majd meg. (E minimális mérték meghatározása az ING Nyugdíjpénztár következő közgyűlésének feladatát képezi.)
• A Stabilitás Pénztárszövetség elemzése szerint megérheti magán-nyugdíjpénztári tagnak maradni.
• A Stabilitás Pénztárszövetség kalkulációja szerint jelenlegi feltételek alapján tagonként átlagosan minimum havi 14 ezer forint befizetés szükséges ahhoz, hogy a pénztárak az állam által előírt díjakat ki tudják fizetni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének. A befizetett tagdíjakból a pénztár a jelenleg érvényes szabályozás szerint 0,9 százalékos működési költséget vonhat le, ami tovább emelheti a fenti összeget, ahogy az is, hogy mennyien döntenek a maradók közül az állami rendszerbe való visszalépés mellett.
• Ugyanakkor már a minimális havi 14 ezer forint befizetése esetén is az állam által előírt díjak befizetése után maradó tagdíjrész (13 874 forint) a tagok eddig felhalmozott egyéni nyugdíjcélú megtakarításait gyarapítja tovább. 
• Az előbbiek szerint nem csak a korábban az egyéni számlán felhalmozott vagyon maradhat meg, hanem az önkéntes alapon tovább is gyarapodhat, a maradó tagok pedig egy nagyon alacsony költségű, hosszú távú privát megtakarítási forma előnyeit élvezhetik. A jelenlegi költségstruktúra a pénztártagok számára nagyon alacsony költség melletti vagyonkezelést tesz elérhetővé, ami jelenleg a legolcsóbb a magyar megtakarítási formák között.
• A Stabilitás Pénztárszövetség e témáról szóló sajtóközleményét itt olvashatják: http://stabilitas.hu/?p=18871

A TB-be való visszatérés feltételei:

• Azok a magán-nyugdíjpénztári tagok, akik teljes társadalombiztosítási nyugdíj szolgáltatásban kívánnak a későbbiekben részesülni, visszaléphetnek a TB-be, amennyiben erről 2012. március 31-ig írásban nyilatkoznak magánnyugdíjpénztáruk felé. A TB-be visszalépők tagsági jogviszonya 2012. május 31-vel szűnik meg. Az e napon érvényes egyéni számlaegyenleg képezi a végleszámolás alapját. Az egyenleg kilépési díjjal (1 ezrelék) és tagi kifizetéssel csökkentett részét a magánnyugdíjpénztár június közepén utalja át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére.
• Visszalépők esetén a tagi kifizetés a reálhozamból (azaz a hozamgarantált tőke feletti összegből) és a pénztártagság ideje alatt befizetett tagdíj kiegészítésből áll össze. A visszalépő tag a tagi kifizetést felveheti, vagy kérheti önkéntes nyugdíjpénztárnál vezetett számlájára utalását, esetleg a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben – a tervek szerint később – létrejövő egyéni számlájára küldését.
• Felhívjuk figyelmét, hogy a maradásról vagy visszalépésről szóló döntését nem célszerű a reálhozam kifizetésének rövidtávú lehetőségére alapozva meghozni. Nyugdíjunk ügye az egyik legfontosabb pénzügyi kérdés életünkben, mely meghatározza elkövetkező évtizedeink életminőségét. Egy ilyen fontos kérdésben alapos, átgondolt döntést kell hozni: legcélszerűbb az érveket alaposan megfontolni, esetenként szakértő segítségét kérni, és mindenképpen körültekintően, a rendelkezésre álló információkat alaposan mérlegelve határozni.
• A tagi kifizetésről 2012. május 31-ig lehet rendelkezni. Amennyiben a TB-be visszalépő tag 2012. május 31-ig nem rendelkezik a tagi kifizetéséről, azt – eltérően a 2011-es előírástól nem küldi ki lakcímre, hanem – a volt tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben (a tervek szerint később) létrejövő egyéni számlájára utalja a magánnyugdíjpénztár.

A fenti szabályozás kapcsán várhatóan további jogszabályi pontosítások születnek, melyekről pénztártagjainkat honlapunkon keresztül tájékoztatjuk a későbbiekben.

Kérdések és válaszok:

• Van-e már arra a pénztárnak terve, hogy mekkora az a taglétszám, amelynél még érdemes fennmaradnunk? Van-e arra garancia, hogy továbbra is fennmarad a pénztár, amennyiben maradok?

Meglátásunk szerint a jelenlegi szabályozási keretek között az eddig megmaradt pénztártagok számára racionális döntés továbbra is kitartani pénztártagságuk mellett, hiszen így megmarad egyéni magán-nyugdíjpénztári számlájukon felhalmozott megtakarításuk, hozamokkal és további egyéni befizetésekkel is gyarapodik, és az eddig szabályozással ellentétben a TB-nyugdíjra is jogosultságot szereznek. Várakozásaink szerint ezért az eddig maradó tagok jelentős része továbbra is fenntartja pénztártagságát. Minél többen vállalnak önkéntes befizetéseket és/vagy támogatják pénztáruk működését, annál nagyobb az esélye a fennmaradásnak. A nyugdíjpénztárak jelenleg több olyan megoldási lehetőséget is vizsgálnak, melyek biztosíthatják azt, hogy az új törvényi feltételek és gazdálkodási előírások között is sikeresen és a tagság megelégedésére működjenek tovább a pénztárak. E munka eredményéről a döntési határidő lejárta előtt értesítjük tagjainkat.

• Hogyan képzeli el a pénztár a működést a továbbiakban, ha nem kap tagdíjakat? Saját magamnak fizethetek-e be önként?

Tagjaink a törvényi szabályozással lehetővé vált egyéni önkéntes tagdíjbefizetésekkel gyarapíthatják magán-nyugdíjpénztári megtakarításukat. A Stabilitás Pénztárszövetség számításai szerint jelenlegi feltételek alapján tagonként átlagosan minimum havi 14 ezer forint befizetés szükséges ahhoz, hogy a pénztárak az állam által előírt díjakat ki tudják fizetni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének. A befizetett tagdíjakból a pénztár a jelenleg érvényes szabályozás szerint 0,9 százalékos működési költséget vonhat le, ami tovább emelheti a fenti összeget, ahogy az is, hogy mennyien döntenek a maradók közül az állami rendszerbe való visszalépés mellett. Ugyanakkor már a minimális havi 14 ezer forint befizetése esetén is az állam által előírt díjak befizetése után maradó tagdíjrész (13 874 forint) a tagok eddig felhalmozott egyéni nyugdíjcélú megtakarításait gyarapítja tovább.

• Mi pontosan a reálhozam, és hogyan kerül kiszámításra?

A reálhozam (azaz a hozamgarantált tőke feletti összeg) jogszabály szerinti megállapításához elsőként a hozamgarantált tőke összegét kell meghatározni. A hozamgarantált tőke számításakor a tagsági jogviszony során az egyéni számlára került tagdíjakat és tagdíj-kiegészítéseket havi szinten összegezni kell, és ezt az összeget a KSH által megadott havi fogyasztói-árindexek szorzatából képzett inflációs rátával kell megszorozni. Amennyiben a hozamgarantált tőke összege kisebb az egyéni számla egyenlegénél, a különbségről rendelkezhetett a pénztártag; ez az ún. reálhozam, másképpen az infláció felett elért hozam.